Egyéb adóterhet nem viselő járandóságok

Mint korábbi könyvelői hírlevelünkben már beszámoltunk, 2009. szeptember 1-től az személyi jövedelemadó változása miatt, az adóterhet nem viselő járandóságokat teljes körűen figyelembe kell venni az aktuális SZJA előleg kiszámításánál.

A változás lényege, hogy 2009. szeptember 1-től az adóterhet nem viselő járandósággal növelten kell megállapítani az éves adót, és abból levonva a 20090831ig már rendezett szja előleget, az év végig hátralévő időszakokra elosztva a különbözetet kell meghatározni az aktuálisan levonandó szja előleget.

Ezen módosult SZJA előleg összeget szintén befolyásolni fogja az év közben történt SZJA sáv változása, azon magánszemélyeknél, amelyek éves bruttó jövedelme eléri az 1700 eftot.

Adóterhet nem viselő járandóságok köre

Ebbe a körbe tartozik -a legfontosabbakat kiemelve- a nyugdíj, a baleseti járadék, a jövedelempótló kártérítési járadék, a GYES, továbbá a 2010. április 1. után született gyermekek kapcsán járó anyasági támogatás, terhes gyermekágyi segély.

Fontos tudni, hogy a GYES esetében annak csak 50%-a számít figyelembe veendő összegnek, viszont mindkét szülőnél, függetlenül attól, hogy melyikőjük a folyósításban részesülő. Abban az esetben, ha valaki egyedülállóként kapja a családi pótlék összegét, abban az esetben is esetében csak 50%-nyi részt kell figyelembe venni az szja előleg számításnál.

Magánszemély bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettsége a munkáltató felé

Tekintettel arra, hogy a munkáltatónak olyan adóterhet nem viselő járandóságokat kell figyelembe vennie 2009. szeptember 1-től kezdődően adott munkavállalónál, amelyről nincs információja (kivéve, ha ő annak folyósítója, vagyis társadalombiztosítási kifizető hely), a munkavállalónak 20090831ig nyilatkozattételi kötelezettsége van ezek vonatkozásában.

A nyilatkozattétel nem kötelező, de annak elmulasztása azt eredményezi, hogy a munkaadó 20090901 követő időszakban csak a legmagasabb adókulcs alkalmazásával állapíthatja meg az levont előleget adott munkavállalónál.

Az tény, hogy csak azon magánszemélyeknek kell nyilatkozatot tenniük, akiknek van valamilyen rendszeres vagy nem rendszeres egyéb adóterhet nem viselő járandósága. De ettől függetlenül, abban az esetben, ha adott magánszemélynek nincs egyéb adóterhet nem viselő járandósága, érdemes mégis -legalább a munkavállalók esetében- nullás adatokkal is kitöltetni a nyilatkozatot, és eltennie a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy egy ilyen okirat segíthet tisztázni egy rosszul vagy ki nem töltött nyilatkozat miatt keletkező hibás SZJA bevallás okát az APEH előtt.

Az egyéb adóterhet nem viselő járandóságokról szóló nyilatkozatról

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a munkavállaló személyes adatait (név, adóazonosító jel, lakcím), a munkaadó nevét, és a nyilatkozó magánszemély aláírását.

A kitöltésnél az alábbiakra érdemes ügyelni:

Az 1. pontban a magánszemély a családi pótlékról nyilatkozik, illetve közli annak összegének 100% továbbá 50%-át.

A 2. pont a családi pótlékon kívüli egyéb adóterhet nem viselő járandóságokra kérdez rá.

A 2.1. pontban azon egyéb adóterhet nem viselő járandóság összesen összegét kell beírni, amelyet a magánszemély rendszeresen kap.

A 2.2. pontban az egyéb adóterhet nem viselő járandóság összegét kell beírni, amelyet a magánszemély eseti jelleggel, nem rendszeresen kap. Ebből fakadóan elképzelhető, hogy adott magánszemély egy adóévben több nyilatkozatot is le kell adni munkaadója felé, ha ilyen típusú járandóságban részesül.

A szükséges nyilatkozatot az adóterhet nem viselő járandóságokkal kapcsolatban itt tudja letölteni!
egyeb-nem-adokoteles-jovedelek-nyilatkozata

2009. július

ÁFA kulcs változás miatti pénztárgép és számlázó program átállítások

Könyvelő irodánk jelen írása a 2009. július 01-én hatályba lépő ÁFA kulcsok miatt szükségessé vált számlázó programmal, és pénztárgéppel kapcsolatos átállításokról szól.

2009. július 1-től hatályba lépnek az új ÁFA kulcsok. Összesen három áfakulcs lesz:

5 százalékos, 18 százalékos, 25 százalékos.
A korábbi 20 százalékos áfakulcs megszűnik.

Az áfakulcs változások miatt a számlázó programokat frissíteni, a pénztárgépeket pedig át kell állítani.

ÁFA kulcs változás hatása a számlázó programokra

Az ÁFA törvény a számlázó programok esetében az új ÁFA kulcsokra való átállással kapcsolatban nem ad türelmi időt, így ez azt jelenti, hogy a számlázó programnak legkésőbb 20090701én már tudnia kell az új 18%-os és 25%-os ÁFA kulcsot.

Az ÁFA törvényhez tartozó átmeneti szabályozás miatt előfordulhat, hogy ugyan 20090630án túli időpontban állítja ki a vállalkozás a számlát, de az mégis 20%-os áfakulcs használatát fogja igényelni. Így a számlázó programokat úgy kell frissíteni, hogy lehetőség legyen az alábbi ÁFA kulcsok használatára igény szerint: 5%, 18%, 20%, 25%, AJT (Adójegyes), TAM (tárgyi adómentes).

A legtöbb számlázó program esetében a frissítés jóval a 20090701i hatálybalépés előtt megtehető, és a számlakiállító igény szerint állíthatja be adott számlázásánál a kívánt ÁFA kulcsot.

Mindenképpen javasolt a számlázó program forgalmazójával mielőbb felvenni a kapcsolatot, amennyiben ez eddig nem történt meg.

A nem frissített számlázó programok 20090630át követően nem használhatóak.

ÁFA kulcs változás hatása a pénztárgépekre

Az új ÁFA kulcsok miatt a pénztárgépekben új áfa-csoportokat kell létrehozni, az alábbiak szerint:

régi áfa/ csoport új áfa/ csoport jele

5%/ 5%/ „A”

0%/ 18%/ „B”

20%/ 25%/ „C”

AJT (Adójegyes)/ AJT (Adójegyes)/ „D”

TAM (tárgyi adómentes)/ TAM (tárgyi adómentes)/ „E”

Pénztárgép átállítás kivitelezése

A pénztárgépek átállítását csak az erre a feladatra szakképzett, és engedéllyel rendelkező szakember teheti meg.

Az átállítás adómemória kiíratással is jár (20090630-ig kizárólagos, és 20090701e és az átállítás napja közötti időszakra vonatkozóan). A kiírt forgalmi adatokat, az átállítás tényét a szakszerviz írásban, a pénztárgépnaplóban igazolja, amelyhez mellékelni kell az adómemória listát.

A kiíratás alól csak azon pénztárgépek kivételek, amelyek adómemória listáján a napi forgalmi adatok áfamértékenként részletezve vannak.

Pénztárgép átállítási határidő

A pénztárgépeket legkésőbb 2009. augusztus 31-ig kell átállítani a változásoknak megfelelően.

Pénztárgép átállítási időben használható pénztárgépek

Alapesetben a pénztárgépek mindaddig nem használhatóak míg az ÁFA kulcs változásoknak megfelelően az átállításuk nem történt meg.
Addig míg az új ÁFA kulcsokat a pénztárgép nem tudja, a vállalkozás az értékesítéséről köteles nyugtát, igény szerint számlát kiállítani. Amikor a pénztárgép átállításra kerül, a 20090701e és az átállítás napja közötti értékesítést egy összegben kell rögzíteni a pénztárgépben.

Kivételt képeznek azon pénztárgépek, amelyek a nyugtára nem nyomtatja rá az áfamérték szerinti összesítőt, de a napi forgalmi jelentés, továbbá az adómemória lista tartalmazza az adómérték szerinti kiírást, kigyűjtést.
Ezen pénztárgépek esetében az átállítási időszakban a 20%-os adómértékkel listázott értékesítést 25%-os áfakulccsal kell figyelembe venni.

Pénztárgép „RAM” törlés technikai megakadályozása

Az új ÁFA kulcsokkal kapcsolatos beállítások egyetemben a szakszerviznek ellenőriznie kell, hogy adott pénztárgép esetében lehetőség van-e arra, hogy a napi forgalmat szervízkulcs használatával (plombabontás nélkül) töröljék az átmeneti memóriából (RAM).

Amennyiben igen, akkor a szakszerviznek technikai átalakítást kell végrehajtani, hogy ez a továbbiakban csak plombabontással legyen lehetséges.

Ez elvégzett ellenőrzést, kivitelezést a műszerész a gépnaplóba rögzíti.

Budapest, 2009. június 23.

Könyvelői ajánlatot ide kattintva kérhet irodánktól!

ÁFA kulcsok 2009. július 1-től

Könyvelő irodánk írásának célja, hogy a 2009. július 01-től hatályba lépő áfakulcs változásokkal kapcsolatos részletes ismereteket bemutassa.

Korábbi hírlevelünkben már tájékoztatást adtunk arról, hogy az Országgyűlés elfogadta azon ÁFA törvényre vonatkozó módosítást, miszerint 2009. július 01-től a 20%-os áfakulcs mértéke 25%-ra emelkedik. Továbbá a felső kulcs emelkedése mellett bevezetésre kerül egy kedvezményesebb, 18%-os áfakulcs is.

A 25%-os áfakulcs alkalmazása

A magasabb áfakulcs a 2009. július 01-től életbe lépő ÁFA törvény módosítások alapján az alap áfakulcs, így minden olyan esetben, amelyet nem említ külön kivételezettnek a törvény ezt a áfakulcsot kell alkalmazni.

Az új mértékű áfakulcs felszámítása ugyanolyan módon történik, mint a korábbi 20%-os kulcs esetében.

A 25%-os áfakulcs kiszámítása nettó összeg alapján:
nettó összeg*0,25=25%-os áfa értéke

A 25%-os áfakulcs kiszámítása bruttó összeg alapján:
bruttó összeg*0,2=25%-os áfa értéke

A 18%-os áfakulcs alkalmazása

A 2009. július 01-től hatályba lépő ÁFA törvény módosítás alapján a 25%-os áfakulcs mellett megjelenik a 18%-os áfakulcs, amely csak a törvény mellékletében pontosan felsorolt termékek vagy szolgáltatások értékesítésénél alkalmazandó.

A 18%-os áfakulccsal értékesíthető termékek és szolgáltatások az alábbiak:

Tej és tejtermékek (kivéve az anyagtej)
VTSZ: 0401, 0402, 0403, 0404 10, 0405-0406

Ízesített tej
VTSZ: 2202 90 91, 2202 90 95, 2202 90 99

Tejtermékek (kivéve az italként közvetlen fogyasztásra alkalmas, tej pótlására szolgáló olyan imitátumokat, amelyek általában tej és permeátum -esetenként savó és/vagy tejszín- különböző arányú keverékéből állnak, és amelyek minősége, mennyiségi összetétele különbözik a természetes tejétől, tejfehérje tartalma lényegesen alacsonyabb a természetes tejénél).
VTSZ: 0404 90

Gabona, keményítő, liszt vagy tej felhasználásával készült termék
VTSZ: 1901 (kivéve: 1901 10 00 02), 1903, 1904, 1905 10, 1905 40, 1905 90

Távhőszolgáltatás

A 18%-os áfakulcs kiszámítása nettó összeg alapján:
nettó összeg*0,18=18%-os áfa értéke

A 18%-os áfakulcs kiszámítása bruttó összeg alapján:
bruttó összeg*0,1525=18%-os áfa értéke

Az új áfakulcsokat minden olyan gazdasági esemény esetében kötelező alkalmazni, amelynek teljesítésének ÁFA szerinti időpontja 2009. június 30-at követő napra esik.

ÁFA szerinti teljesítési időpontok:

egyszerűsített számla esetében: a kiállítás napja

számla esetében: a teljesítés napja

folyamatos teljesítést tartalmazó számla esetében: a fizetési határidő

Könyvelői ajánlatot ide kattintva kérhet irodánktól!

Budapest, 2009. június 09.

Bajnai csomag - adó és járulék törvény változások

Bajnai-csomag első alapvető elemei a Parlament által elfogadásra kerültek, könyvelő irodánk jelen írása ezeket foglalja össze.

ÁFA-t érintőt változások

2009. július 1-től a mostani normál 20% kulcs 25%-ra nő. Ezzel párhuzamosan bevezetésre kerül egy kedvezményesebb 18%os kulcs.

A 18%os kulcs alá az alapvető élelmiszerek közül a tej és tejtermékek, továbbá a tej, tejtermékek, gabona, liszt felhasználásával készült termékek tartoznak, továbbá a távhő szolgáltatás.

Az új adókulcsot a 2008. június 30-át követő időszakra eső teljesítésű ügyleteknél kell alkalmazni.

A pénztárgépekben az új adókulcsokat legkésőbb 2009. augusztus 31-ig be kell állítani, fontos, hogy a 2009. július 1-i hatálybalépés és az átállítás közötti időszakban a pénztárgépek nem használhatók, az ügyletekről kézi nyugtát vagy számlát kell kiállítani.

SZJA-t érintő változások

2009. január 1 és december 31 időszakra vonatkozóan, visszamenőlegesen megváltoznak az SZJA sávok, az alábbiak szerint:

0-1900 E Ft között 18%

1900 E Ft feletti részre 36 %

a személyi jövedelemadó mértéke.

2009. szeptember 1-től a családi pótlék egyéb bevételből származó jövedelemként hatással lesz az adózásra. Az említett dátumtól a családi pótlékkal megnövelten kell kiszámítani az adózó éves jövedelemét, meghatározni személyi jövedelemadóját. Ezt követően ki kell számítani a GYES éves adóját, amelyet az éves összjövedelem adójából le kell vonni, a differenciát pedig levonni mint magánszemély személyi jövdelemadója. A változás hatása, hogy az adózó jövedelmének egy része adott esetben a magasabb 36%-os kulccsal adózik, a 18% helyett.

A kapott GYES-t házastársak esetében 50-50 százalék arányában kell figyelembe venni. Egyedülállók esetében a GYES éves összegének 50%-val kell növelni az éves jövedelmet az adóalap számításánál.

Miután a munkáltatóknak jelenleg nincs információja arról, hogy adott munkavállalója (vagy annak házastársa, élettársa) milyen összegű GYES-be részesül (kivéve, ha a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhely is egyben), arról a dolgozónak legkésőbb 2009. augusztus 31-ig nyilatkoznia kell. Abban az esetben, ha a nyilatkozatot az adózó megtagadja, elmulasztja, a kifizetendő bér esetében a magasabb adókulcsot, azaz 18% helyett a 36%-ot kell alkalmazni a SZJA számításnál.

Cégautó adót érintő változások

A cégautó alóli mentességek köre 2009. személygépkocsik köre 2009. július 1-től kiegészült a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátottakkal.

Nyugdíjbiztositási és egészségbiztosítási járulékot érintő változások

2009. június 30-ig a bruttó bér után 29 százalék járulékot kell fizetnie a munkáltatóknak (24% nyugdíjbiztosítási járulék, 5% egészségbiztosítási járulék).

2009. július 1-től az érvényben lévő minimálbér kétszereséig kedvezményes járuléksáv kerül bevezetéssel. Ezen sávban a bruttó bér után 29% helyett 26% százalék járulékot kell fizetnie a munkaadónak (24% nyugdíjbiztosítási járulék, 2% egészségbiztosítási járulék).

Fontos, hogy a munkavállaló bruttó bérét terhelő, és levonandó nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék mértéke nem változik.

Munkaadói járulék érintő változások

2009. július 1-től a minimálbér kétszereséig terjedő járulékalapig a mérték 3%-ról 1%-ra csökken.

A minimálbér dupláját meghaladó járulékalap után 3% munkaadói járulékot kell fizetni.

Vállalkozói járulék érintő változások

2009. július 1-től a minimálbér kétszereséig terjedő járulékalapig a mérték 4%-ról 2,5%-ra csökken.

A minimálbér dupláját meghaladó járulékalap után 4% vállalkozói járulékot kell fizetni.

Biztosítás nélküliek TB szerződésének járulékát érintő változások

Változik azon biztosítással más jogviszony alapján nem rendelkező magánszemélyek járulékkötelezettsége, akik most kívánnak szerződést kötni a Társadalombiztosítási szervvel, hogy egészségbiztosítási jogviszonyuk rendezett legyen.

A biztosítási járulék összege a nagykorú állampolgárok esetén a minimálbér 50%-a,

18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a minimálbér 30%-a

Táppénzzel kapcsolatos változások

Az aktív táppénz maximum ideje 1 év, a passzív táppénz hossza maximum 30 nap lehet.

Aktív táppénzben az részesül, akinek jogviszonya élő, illetve passzív táppénzben az részesülhet akinek jogviszonya megszűnt.

A bruttó táppénz maximum összege az azt megelőző 2 év bruttó átlagjövedemének 60 százaléka. 2009. június 30-ig ennek mértéke 70% volt.

Start járulékkal kapcsolatos változások

A start kártya lényege, hogy az azzal rendelkező munkavállaló után a minimálbér duplájáig a munkaadó nem fizet egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási, és munkaadói járulékot. A munkaválalótól levont, bruttó bért terhelő járulékok változatlanok maradnak.

A felsorolt meg nem fizetett járulékok helyett a munkaadót start járulék kötelezettség terheli, amely az első évben a járulékalapot képező jövedelem 10%-a (korábban ez 15% volt), második évben 20%-a (korábban 25% volt).

A minimálbér kétszeresét meghaladó járulékalap után a normál járulékokat kell megfizetni.

Abban az esetben, ha a munkavállaló Start Extra kártyával rendelkezik, a munkaadó kiemelt kedvezményben részesül, mert a start járulék első évben 0%, a második évben 10%.

EVA kulcs változása

Az EVA éves jogosultsági árbevétel határa 25 millió forintról 26 millió forintra nő, követve a 20%-ról 25%-ra növő áfamértéket.

Könyvelő irodánk reméli, hogy írásunk segített átfogó információt adni a részben már 2009. július 1-től hatályba lépő adó- és járulék kötelezettség változásokkal kapcsolatban.

Könyvelői ajánlatot ide kattintva kérhet irodánktól!

Megbízási díj

Könyvelő irodánk jelen írása a megbízási jogviszonnyal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtötte össze.

A megbízási jogviszony, nem munkaviszony

Elsődleges, hogy a megbízási jogviszony létesítésekor ne tekintsünk arra a munkaviszony alternatívájaként, tudniillik a két jogviszony típus más-más törvényi háttérrel rendelkezik, így a abban szereplő felek jogai és kötelezettségei eltérőek.

Gondoljunk arra, hogy a munkaviszonyban a munkavállalónak kötöttek a munkakörülményei (pl. munkahely, munkaidő), míg a megbízási jogviszonyban lényegében egy alapelőírást kell követnie a megbízottnak, miszerint a megbízó utasításai és érdekeinek megfelelően kell eljárnia.

A megbízási szerződés lényeges elemei

A megbízási szerződésben a felek adatain kívül rögzíteni kell azon feladatot, amelynek ellátására a megbízási szerződés kötöttet. Ez például egy ügyintézés, vagy tevékenység ellátása, vagy valamilyen feladat megoldása lehet. A szerződést éppúgy megkötheti szóban, mint írásban, vagy akár ráutaló magatartással.

A megbízási jogviszonyból származó jövedelem adózása

A megbízási jogviszony esetében tisztázandó, hogy a bevétellel szemben, hogyan és milyen mértékben kíván a megbízott költséget elszámolni. A bevétellel szemben elszámolható tételes költség nyilvántartás, vagy vélelmezett költséghányad alapján számított költségrész.

A vélelmezett költséghányad 10-50 százalék között változhat.

A bevétel és az elszámolt költség közötti rész a jövedelem, amely az alapja a személyi jövedelme adónak. Az így kiszámított adóalapra vetítve 18 vagy 36 százalékos SZJA választható.

A megbízási jogviszonyból származó járulékkötelezettség

A megbízási díj után akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettség, ha annak hónapra összeszámított összegei elérik adott hónapot megelőző hónap szerinti minimálbér 30 százalékát.

Amennyiben a havi megbízási díj járulékkötelezettséget eredményez, akkor annak formái és mértékei azonosan a munkabér járulékterheivel.

Fontos, hogy a megbízási díj járulékalapja azonos az abból származó jövedelemmel. Vagyis járulékot csak a megbízási díj költséghányaddal csökkentett része után kell vonni, illetve fizetni.

A megbízási díj esetében vizsgálni, kell hogy az egy napra számított megbízási díj nem éri-e el a nyugdíjjárulék alap plafon egy napra számított értékét, mert ha igen, akkor a megbízási díj után a megbízottól nem vonható nyugdíjjárulék.

Megbízási díj bevallása

A megbízási díj ugyanúgy bevallandó jövedelem, mint pl. a munkabér. A bevallási kötelezettség mind a megbízó részéről fennáll (járulékbevallás, jövedelemigazolás), mind a megbízott részéről, aki évet követően SZJA bevallásban számol el az APEH felé.

Könyvelői ajánlatot ide kattintva kérhet irodánktól!

E-Beszámoló

Könyvelő irodánk a 2009. május 1-ét követően életbe lépő elektronikus beszámoló (e-beszámoló) megküldésével kapcsolatos teendőket foglalja össze a lényeget kiemelve, tömören.

A kettős könyvvezetésű vállalkozások számára a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 154. §-a előírja, hogy tárgyévet követően 150 napon belül köteles -meghatározott módon és formában- az éves beszámolóját közzétenni és letétbe helyezni.

A beszámoló részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, adózott eredmény felhasználás határozat, könyvvizsgálói jelentés (ha van).

Nagy változás, hogy 2009. május 1 után a társaságok kizárólag elektronikus beszámolót nyújthatnak be, így a papír alapon beküldött beszámolókat a IMR Céginformációs Szolgálat visszaküldi, és ezzel együtt jelzi a beküldő vállalkozásnak, hogy tett eleget a letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének. A kötelezettség elmulasztása amellett hogy mulasztási bírsággal is szankcionálható, adószám felfüggesztéssel is jár.

Mindezek ismeretében nézzük hogyan kell benyújtani 2009. május 1-et követően a beszámolót.

Előrebocsátandó, hogy az e-beszámoló beküldéséhez nem kell sem elektronikus aláírás, sem időpecsétet adó program használata.

E-beszámoló elkészítéséhez, benyújtásához szükséges program

A e-beszámoló elkészítéséhez és elküldéséhez ugyanazon ABEV 2006 programra van szükség, amellyel 2008-ban például az áfabevallást készítettük. Amennyiben a ABEV 2006 program telepítésre került az IRM Céginformációs Szolgálat honlapjáról le kell tölteni a e-beszámolóhoz szükséges elektronikus űrlapot, amelynek kitöltése után fogja a vállalkozás a beszámolóadatait azzal csatolva elküldeni.

Közzétételi díj megfizetése MÁK rendszeren keresztül

De mielőtt a e-beszámoló összeállításához látnánk, fontos tudni, hogy a közzétételnek 2009. május 1 után is díja van, amelyet az e-beszámoló megküldéséig meg kell fizetni. Jó hír, hogy a kettős könyvvezetésű vállalkozások számára a korábbi 10000 Ftról 3000 Ftra csökkent a közzétételi díj.

A közzétételi díj megfizetéséhez először egy MÁK (Magyar Állam Kincstár) költségtérítés-befizetési igazolás és utalványmintát kell igényelni. Az igénylésnél meg kell adni egy aktív e-mail címet, azt hogy elektronikus úton benyújtott beszámoló letétbe helyezése, illetve közzététele okán szeretnénk közzétételi díjat fizetni. Az utalvány elkészíttetése után azt elektronikus úton megkapja a vállalkozás, amelyen többek közt az utaláshoz szükséges fontos 16 jegyű ügyazonosító szerepel. Ezt a közzétételi díj utalásakor, és csak ezt, szigorúan fel kell tüntetni.

Miután a közzétételi díj megfizetése megtörtént kb. 3 nap múlva, az utalványminta elkészíttetése során megadott e-mail címre a MÁK elektronikusan hitelesített igazolófájlt küld. Ezt az igazolást csatolni kell majd a e-beszámoló benyújtásakor.

E-beszámoló csatolmányok elkészítése

Amennyiben a fenti teendőkön túl vagyunk, a beszámoló e-beszámolóvá alakítása következik. Az e-beszámoló kizárólag PDF formátumban készíthető, és küldhető be. Nem megfelelő megoldás, ha a papíralapon elkészített beszámoló szkennelésre kerül, és így készítünk belőle elektronikusan csatolható file-t. A jó megoldás, hogy a IRM Céginformációs Szolgáltat által ajánlott PDF Creator nevű programot használunk, amely a korábban pl. xlsben elkészített beszámolót a megfelelő módon PDF formátumú e-beszámolóvá alakítja.

Az e-beszámoló részeit megfelelő részletekben, és meghatározott nevekkel kell előállítani, amelyek a következők:

cegnev_merleg.pdf

cegnev_eredmenykimutatas.pdf

cegnev_kiegeszito_melleklet.pdf

cegnev_adozott_eredmenyfelhasznalas_hatarozat.pdf

cegnev_konyvvizsgaloi_jelentes.pdf

A e-beszámoló összességében nem haladhatja meg a 20 MB-ot.

A beszámolóséma használatát nem írja elő IRM Céginformációs Szolgáltat, a beszámoló struktúrájának és tartalmának a Számviteli törvényben előírtaknak kell megfelelnie.

E-beszámoló benyújtása

Az e-beszámoló benyújtása úgy történik meg, hogy az ABEV 2006 programmal megnyitott -korábban letöltött- elektronikus űrlapot kitöltjük, és ahhoz az „adatok/csatolmányok” menüponttal hozzácsatoljuk a e-beszámoló részeit, továbbá a közzétételi díj megfizetését igazoló MÁK igazolást. Ezt követően a szokásos módon feltöltésre, megküldésre kerül a MEH rendszerén keresztül az elektronikus adatszolgáltatás (hasonló pl. az ÁFA bevalláshoz).

Fontos tudni, hogy abban az esetben, ha beküldött űrlap hiányos, csatolmányok nem megfelelő formátumúak, vagy nincs csatolva a közzétételi díj MÁK igazolása, a IRM Céginformációs Szolgálat a vállalkozás ügyfélkapujának értesítési tárhelyére üzenetet küldve jelzi a hibát.

A hiba kijavítása után a e-beszámolót teljes egészében újra meg kell küldeni., és újra meg kell fizetni a közzétételi díjat.

A sikeres beérkezést, hibátlan beküldést ugyancsak az értesítési tárhelyre küldött értesítéssel visszaigazolja a IRM Céginformációs Szolgálat. Ezzel a vállalkozás teljes körűen teljesíttette a beszámoló közzétételi és letétbehelyezési kötelezettségét, így azt külön a Cégbíróság részére már nem kell megküldeni. Fontos tudni, hogy a korábbi évekkel ellentétben a IRM a beérkezett beszámoló adatait megküldi az APEH részére, tekintettel ara, hogy az ahhoz beküldendő 29-es számú társasági adóbevallás tartalmaz beszámoló adatokat, így azok összevethetőek.

Könyvelői ajánlatot ide kattintva kérhet irodánktól!

E-NYENYI adatszolgáltatás

Könyvelő irodánk jelen írása a NYENYI adatszolgáltatással, kiemelten pedig az e-NYENYI adatszolgáltatással foglalkozik.

Előre jelezni kell, hogy a NYENYI adatszolgáltatás lényege, hogy az abban szereplő magánszemélyekről azok majdani nyugdíj megállapításához szükséges információkat tartalmazzák. A NYENYI adatszolgáltatás megtételének határideje tárgyévet követő április 30, amelynek elmulasztása 200 eFtig terjedő mulasztási bírságot vonhat maga után.

A NYENYI adatszolgáltatás megtételéhez két módot választhat a vállalkozás.

Az egyik mód, hogy papír alapon nyújtja be a NYENYI adatszolgáltatást. Ennek előnye, hogy az adatszolgáltatás nem igényel ügyfélkapuval való rendelkezést, amely a vállalkozáshoz kötött, hátránya viszont, hogy jóval több személyes ügyintézést igényel, mint a másik mód.

A másik mód, hogy az adatszolgáltatásnak elektronikus formában tesz eleget a vállalkozás. Ennek lényege, hogy a NYENYI adatokat ügyfélkapun keresztül, pl. áfabevallás beküldéséhez hasonlóan nyújtja be a vállalkozás.

Az elektronikus NYENYI adatszolgáltatás lépései

1.
A vállalkozásnak ki kell töltenie a „BEJELENTŐ LAP - az adatszolgáltatás e-Ügyintézés keretében, valamint meghatalmazotti (képviseleti) jogkörben eljáró teljesítéséhez” című lapot. Amennyiben, ha a vállalkozás rendelkezik ügyfélkapuval, akkor a II. és IV. pontot kitöltve, cégszerűen hitelesíteni kell. A NYENYI bejelentőlapon -többek között- meg kell adni a vállalkozás regisztrált e-mail címét, továbbá az ügyfélkapu tulajdonos TAJ számát.

2.
Az e-mail cím azért fontos, mert azon keresztül fog a vállalkozással kommunikálni az ONYF, a TAJ számra pedig azért, mert annak megadása szükséges lesz az adatállományhoz való hozzáféréshez.

3.
A bejelentőlapot személyesen kell benyújtani az ONYF ügyfélszolgálatán. A NYENYI bejelentőlap feldolgozását követően az ONYF az azon szereplő e-mail címre értesítést küld, és elhelyezi a ONYF szerverén ügyfélkapun keresztül hozzáférhető módon a vállalkozás személyre szabott adatbázisát.

4.
Az értesítés megkapása után a vállalkozásnak fel kell keresnie honlap címet, amelynél meg kell adni az ügyfélkapus felhasználónevet, és jelszót.
Ide kattintva elérheti a NYENYI ügyfélkapus bejelentkezést.

5.
A belépést követően a rendszer a ONYF szerverére irányít, ahol meg kell adnunk a regisztrált TAJ számot. Ezt követően hozzáférhetünk a NYENYI adatbázis indítóállományhoz. Ezt le kell tölteni.

6.
Ahhoz, hogy az adatszolgáltatást el lehessen készíteni, le kell töltenünk a NYENYI adatszolgáltató programot a honlap címről.
NYENYI keretprogram letöltése

7.
A letöltött NYENYI adatszolgáltató program futtatásához szükség van JAVA környezetre, így ezt telepítenünk kell a működtetéséhez.

A e-NYENYI regisztráció aktiválásával lehetőség van a korábbi, regisztrációnál megjelölt (2006. 2007 év) adatszolgáltatásának javítására, továbbá a vállalkozás NYENYI- vel kapcsolatos ügyeinek nyomon követése az interneten keresztül.

Könyvelői ajánlatot ide kattintva kérhet irodánktól!

Start kártya

Könyvelő irodánk jelen írása a Start kártya program ismertetéséről szól, tekintettel arra, hogy azzal jelentős járulékkedvezmény érhető el, amely javíthat a vállalkozások likviditásán, eredményességén.

A foglalkoztatást, illetve elhelyezkedést segíti a vállalkozások és munkavállalók számára a Start kártya program.

A program lényege, hogy különböző társadalmi rétegek foglalkoztatása esetén a munkaadó járulékkedvezményben részesül, s ezáltal a munkavállaló nagyobb eséllyel pályázik a munkahely betöltésére.

Jelenleg négy -féle Start kártya létezik

Start kártya:
pályakezdők, és ösztöndíjasok számára

Start Plusz kártya:
gyermekgondozási segélyről, gyermekgondozási díjról, gyermeknevelési támogatásról, valamint ápolási díjról visszatérők, továbbá a tartósan álláskeresők számára

Start Extra kártya:
50 életévet betöltött, vagy alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők számára

A Start kártyával kapcsolatos kedvezmények

A Start kártyával kapcsolatos kedvezmények a munkaadó járulék terheinek csökkenésében jelentkezik, amelyek az alábbiak:

tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség,

A munkaadói járulék és nem levont tb járulék együttes összege helyett a munkaviszony első évében 15%, a második évében 25% Start járulékot kell fizetnie a munkaadónak, így az első évben csak e két járuléknemben összevontan 17%, a második évben 7% járulékkedvezményben részesül.

Szem előtt kell tartani, hogy a felsorolt kedvezmények a mindenkori minimálbér kétszeresét kitevő járulékalapig járnak, afeletti járulékalap rendes járulékkötelezettséggel bír.

Fontos tudni, hogy a start kártyával kapcsolatos kedvezmények annak kiállításának dátumától vehető igénybe 2 év lejártáig. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkaadó például 20090101én váltja ki a start kártyáját, de azzal csak 20090701én helyezkedik el, akkor a 2 éves start kedvezményes időszakból fél év elveszett. Ilyen esetben a munkaadó -a példánál maradva- a foglalkoztatás első teljes évében 15% start járulékot fizet, a maradék fél évben pedig 25%-ot.

A Start kedvezmények igénybevételének feltételei

A start kedvezmények igénybevételéhez mind a munkavállaló, mind a munkaadó részéről szükségesek a feltételek teljesítése.

A munkavállaló részéről teljesítendő feltétel, hogy rendelkezzen érvényes Start kártyával.
(Ennek igényléséről lentebb írunk).

A munkaadó részéről teljesítendő feltétel, hogy garantálja, hogy a start program keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaideje a napi 4 órát eléri, és a munkaviszony hossza a 30 napot eléri.

A Start kártya jogosultsági feltételek

Start kártya esetében:

Regisztrált pályakezdő munkavállalói státusz, illetve ösztöndíjas státusz esetén

Start kártya Plusz esetében:

Pénzbeni ellátásban részesülők esetében a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításnak megszűnését követő egy 1 éven belüli munkaviszony létesítse, illetve a gyermek 1 éves korát követően, ha a gyermek után igénybe vett gyes melletti munkaviszony megvalósítása a cél.

Tartós álláskeresők esetében feltétel, hogy a magánszemély 16 hónapon belül legalább 12 hónapig, pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott legyen a kártya igénylésének időpontjában.

Start Extra esetében:

Az igénylő életkorának el kell érnie a 50 életévet, vagy iskolai végzettsége nem lehet magasabb mint alapfokú.

A Start kártya igénylése

A Start kártyát az APEH kirendeltségei állítják ki az adózó magánszemély részére, ha a meghatározott feltételek fennállnak esetében.

Fontos tudni, hogy a Start kártya kiváltásánál az adóhivatal ellenőrzi a feltételek meglétét, továbbá, hogy az adózó magánszemély áll-e már élő foglalkoztatási jogviszonyban.

A Start kártya igényléséhez a T34START számú adatlapot kell kitölteni. Az igénylést postai vagy személyes úton lehet benyújtani.

Könyvelői ajánlatot ide kattintva kérhet irodánktól!

Kiegészítő melléklet

Könyvelő irodánk jelen írása a beszámoló részét képező kiegészítő mellékletről szól, amelynek jelentősége -a piaci szereplőkről alkotott pontosabb kép igénye miatt - az utóbbi időben megnőtt.

A kiegészítő melléklet feladata, hogy a beszámoló adatait kiegészítve, azt magyarázva, a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetét, működése eredményét valós, és megbízható módon bemutassa.

A kiegészítő melléklet része azon írásos anyagoknak, amelyet a vállalkozásnak közzé kell tennie, és letétbe kell helyeznie mérlegfordulónapot követő 150ig napig. (a beszámoló, a könyvvizsgálói jelentés, a Cash-Flow, az üzleti jelentés, a mérlegelfogadó taggyűlési határozat, és az osztalékfizetési nyilatkozat mellett).

A kiegészítő melléklet több - a Számviteli törvény által meghatározott - feladatot hivatottak ellátni. Ezek felsorolására jelen könyvelő írásban nincs mód tekintettel annak terjedelmére.

Ezen írásunk célja, hogy bemutassa a kiegészítő melléklet feladatait, továbbá kiemeljen néhány olyan kötelező elemet, amelyekről tapasztalatunk szerint a kiegészítő mellékletet készítők gyakran elfeledkeznek.

Kiegészítő melléklet értékelési feladata

A kiegészítő mellékletben értékelésre kerül a vállalkozás pénzügyi, jövedelmi, vagyoni állapota.

Ezen értékelésre azért van szükség, hogy a vállalkozás működésének hatása kézzelfoghatóan megérthető legyen, továbbá összehasonlítási lehetőséget adjon a tárgy és előző év tekintetében.

Kiegészítő melléklet vizsgálati feladata

A kiegészítő mellékletben vizsgálatra kell kerülnie az eszközök és források összetételének éppen úgy, mint a saját tőke alakulásának, vagy a fizetőképesség, illetve a jövedelmezőség változásának.

Minden vizsgálatnak az a feladata, hogy a vállalkozás számviteli adataiban történő változás, vagy éppen változatlanság mögöttes okait kimutassa és megossza, illetve az azokkal kapcsolatos elemzést elvégezze, s annak eredményéből következtetést vezessen le.

Ezen vizsgálati célok és eredmények nem öncélúak. Például a keletkező mutatószámok némelyike kardinális lehet egy igényelt hitel folyósítása szempontjából.

Kiegészítő melléklet ismertetési feladata

A kiegészítő mellékletben a Számviteli törvény által meghatározott alapinformációkat kötelezően közölni kell. Ezek közül emelünk ki párat:

Vállalkozás cégbírósági alapadatai (pl. név, cím, tulajdonosok)

Használt számviteli szabályrendszer megnevezése

A vállalkozás konszolidálási kötelezettsége

Alkalmazott értékelési, és értékcsökkenési módszerek

Ellenőrzés során feltárásra került jelentős összegű hiba,

Interneten elérhető beszámoló webhelyének megadása

Kiegészítő melléklet bemutatási feladata

A kiegészítő mellékletben több vállalkozást érintő adatot, gazdasági eseményt, tényt kötelező bemutatni. Ezek közül -néhányat kiemelve- a következőket kell bemutatni:

Jelentős hibák hibahatásainak bemutatása eszközök, források, eredmény tükrében,

Beszámoló esetén kötelező a vállalkozás Cash-Flow kimutatásának elkészítése,

Könyvvizsgálati kötelezettség jelzése, a könyvvizsgáló megnevezése, díjazása,

Könyvvitelért felelős személy és PM regisztrációs száma,

Vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak kapott jövedelmeit,

Időbeli elhatárolásokat (bevételek, költségek, ráfordítások elhatárolása),

Pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bíró, mérlegben nem szereplő tételek,

Lekötött tartalékok, annak alakulása,

Mérlegen kívüli tételként a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségvállalások alakulása,

Az értékvesztés értékét, és alakulását,

A tárgyév átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetéseit,

Eszköz tükröt (immateriális, és tárgyi eszközök nyitó-záró, és forgalom adatait bemutatva),

Értékesítés értékét földrajzi megoszlásban,

Támogatásként kapott vagy adott összege jogcímenként történő bemutatását,

A kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit,

Az aktivált saját teljesítmények értékének részletezését, a költségek költségnemenkénti megbontását,

Környezetvédelemmel kapcsolatos hulladék és hasznosítási adatok, információk,

Külföldi telephelyek adatai, azokkal kapcsolatos követelések, kötelezettségek.

Kiegészítő melléklet fontossága, hiányának szankciója

Mint könyvelői írásunk elején jeleztük, a kiegészítő melléklet tartalmának taglalásához „szűkös” e hely, célunk nem is ez volt.

Sokkal inkább a figyelem felhívása arra, hogy egyre több beszámolót (mérleget, eredménykimutatást) látunk újonnan jelentkező ügyfeleink estében, hogy vagy hiányos kiegészítő melléklet készült, vagy egyáltalán nem készítették el.

Fontos tudni, hogy a vállalkozásokat közzétételi és letétbehelyezési kötelezettség terheli, s miután a beszámoló része a kiegészítő melléklet, annak hiányos vagy le ne adása mulasztási bírságot vonhat maga után.

Ennek ellenőrzésén erősít az a tény, hogy 2009.május 1-től elektronikus módon kell a beszámolót megküldeni az Céginformációs Szolgálat felé.

Könyvelői ajánlatot ide kattintva kérhet irodánktól!

Pénztári záróegyenleggel kapcsolatos kérdések

Jelen könyvelői írásunk a házipénztár napi záróegyenleggel kapcsolatos egyre gyakrabban felmerülő kérdésekkel foglalkozik, s igyekszik azzal kapcsolatban világos választ adni.

Az alábbiakban összegyűjtöttük azon visszatérő kérdéseket, amelyekkel munkánk során a leggyakrabban találkozunk.

Pénztári bevétel és záróegyenleg összeszámítása

Kérdés:

Helyes eljárás-e, ha egy bolt esetében a napi bevételhez hozzáadják a nap végén a pénztárgépben lévő összeget, és a vállalkozásra megállapított és megengedett pénztáregyenleg feletti részt befizetik a bankszámlára?

Válasz:

Az eljárás nem helyes, miután a vállalkozás havi szinten átlagolt napi pénztáregyenlege feletti rész megállapítását folyamatos egyenlegfigyeléssel kell megoldani. Ehhez szükséges, hogy a vállalkozás a pénztárat érintő tételeit folyamatosan nyilvántartsa, napi záró egyenlegeit vezesse, miután ezen adatok szükségesen a havi szinten átlagolt napi pénztáregyenleg kiszámításához.

A Számviteli törvény által szabályozott napi pénztáregyenleg határ nem azt jelenti, hogy azt a vállalkozás egy napra sem lépheti át. Fontos hangsúlyozni, hogy a vállalkozások megengedett napi záróegyenleg átlépését a napi záróegyenlegek havi szinten történő aktuális átlagolásával kell meghatározni.

Pénztár záróegyenleg figyelés módja

Kérdés:

Milyen pénztáregyenleg figyelő módszert használhat a vállalkozás?

Válasz:

A vállalkozás bármilyen olyan módszert használhat, amely a jogszabály által megállapított előírásokat maradéktalanul betartja.

Ez a módszer éppen úgy lehet kézzel vezetett pénztárjelentés, mint táblázatkezelő programmal létrehozott fájl használata, vagy éppen kifejezetten erre a célra létrehozott megvásárolható szoftver működtetése.

Napi pénztárgép bevétel könyvelése

Kérdés:

Helyesen jár-e el azon vállalkozás, amely a bolti napi bevételeit nem tételenként, tranzakciónként számolja el, hanem a pénztárgép napi záróblokkja alapján?

Válasz:

Az APEH állásfoglalása szerint a analitikus, főkönyvi nyilvántartásokba elegendő a pénztárgép napi záró szalag szerinti bevétel egyösszegű (áfánkénti) rögzítése, nincs szükség a tételenkénti (beütésenkénti) bevételrögzítésre.

Pénztáregyenleg túllépés kezelése banki szünnapon

Kérdés:

Helyesen jár-e el azon vállalkozás, amely abban az esetben, ha a pénztár napi zárásakor megállapítja, hogy adott nappal átlépte a rá vonatkozó napi pénztáregyenleg határt, s miután bankszámlavezető fiókja zárva van, nem teszi be bankszámlába a fölös részt?

Válasz:

Amennyiben a vállalkozás havi szinten átlagolt napi záróegyenlegét olyan napon haladja meg, amikor a számlavezető bankfiók zárva tart, nem jár mentesség a szabály alól.

Vagyis a fölös összeget mindenképpen be kell fizetni a bankszámlára vagy egy nyitva tartó postahivatalon keresztül, vagy a bank bedobó trezorján keresztül.

Szerencsejáték pénz kezelése a házipénztárban

Kérdés:

Helyesen jár-e el azon vállalkozás, amely a szerencsejáték forgalommal kapcsolatos készpénzforgalmat összevontan kezeli a normál értékesítésből fakadó készpénzforgalommal?

Válasz:

Azon vállalkozás, amely szerződéses kapcsolatban áll a Szerencsejáték Rt-vel, s annak nevében és javára szerencsejáték értékesítést végez, a szervező javára beszedett és elkülönített nyilvántartás alapján a szervezővel szemben elszámolási kötelezettségként kimutatott összeget, mint bevételt, nem kell összevontan kezelnie saját alapműködéséhez kapcsolódó készpénzforgalom egyenlegével. Vagyis a két készpénzforgalom külön pénztárban kezelendő, s azokra külön-külön kell figyelembe venni a vállalkozásra meghatározott havi szinten átlagolt napi pénztár záróegyenleget.

Ide kattintva on-line ajánlatot kérhet könyvelő irodánktól!