Termékdíj szabályozás újdonságai 2009
Könyvelő irodánk jelen írása a 20090101-től hatályba lépett termékdíj szabályozással kapcsolatos újdonságokkal foglalkozik.
Termékdíj szabályozás módosítás oka
Magyarország ellen az EK Bizottság szabálytalansági eljárása indított, amelynek alapja, hogy a Környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény alá tartozó kereskedelmi csomagolással kapcsolatos szabályozás diszkriminatív szabályozása volt.
Csomagolást érintő termékdíj szabályozás változások
A törvény korábban elég tágan, nem pontosítottan kezelte a csomagolással kapcsolatos kötelezettséget, amely több esetben félreértelmezésekhez vezetett.
Ennek eredményeképpen a legjelentősebb változás ezen a területen ment végbe 2009-re a termékdíj szabályokon belül.
Megszűnik a régi rendszer, miszerint az italtermékeket fajta alapján kellett megkülönböztetni, s aszerint fizetni a termékdíjat.
Az új rend szerint a csomagolási termékdíj egységes lett.
A csomagolás után „H” díjtételt kell fizetni, amelynek összegét annak formája határozza meg. Kereskedelmi csomagolások esetében teljes egységesítés történt termékdíj tekintetében.
Változatlanul megmaradt a továbbforgalmazói (E2) és a gyártói (E1) kötelezettség, viszont ezek 2009. január 1-től „H” és „E1”, továbbá „E2” megnevezést kaptak.
Az „E” díjtétel attól függően változó mértékű, hogy a továbbforgalmazót vagy a gyártót érinti.
Abban az esetben, ha a gyártó a fogyasztó számára közvetlenül értékesít a gyártói mellett a továbbforgalmazói kötelezettség is érinti.
Változó termékdíj mentességi szabályok
2008. december 31-ig „E1” termékdíjra vonatkozó mentesség lényege az volt, hogy 75 ezer darab csomagolásig nem volt kötelezettsége a vállalkozásnak.
2009. január 1 után sem alanya azon vállalkozás a E2 (továbbforgalmazói) termékdíjnak, amely évi 75 ezer darabnál nem több italterméket értékesít, és emellett üzlethelyisége nem nagyobb 50 nm-nél. Így mentességet élvez, amely viszont csekély összegű támogatásnak minősül, amelynek hatása van más adók számítására.
Fontos, hogy ezen mentességi szabály csak adózók esetében alkalmazhatók, amely kizárólag és közvetlenül csak a fogyasztónak értékesítenek.
VTSZ szám alapú termékdíj mérték azonosítás
2009. január 1-től a kereskedelmi csomagolás tekintetében a termékdíj mértéke VTSZ számonként került meghatározva, jelentősen csökkentve ezzel az adózói, illetve hivatali félreértelmezéseket.
Bővülő kereskedelmi csomagolást érintő termékdíjas kör
Korábban nem, 2009. január 1-től viszont termékdíj kötelezettséget indukál a pezsgő és a 12 százaléknál magasabb gyümölcs -zöldség tartalmú ital csomagolása.
Műanyag bevásárló reklám táskák esetében a korábbi „H” termékdíj mellett 2009-től az „E1” termékdíj tételt is meg kell fizetni.
Termékdíj levonása
Levonható a kereskedelmi csomagolás „E1” és „E2” díjtétele az újrahasználható csomagolás esetében a termékdíj tétel 100 százalékáig, de csak akkor, ha igazolni lehet az újrahasználható csomagolás visszavételét és újrahasznosítását.
Fontos, hogy továbbforgalmazónál tudni kell igazolni a tényt, a levonhatóság eléréséhez, hogy a „H” és E1” termékdíj tétel kötelezett adózónak a szóban forgó átadásra került.
Abban az esetben, ha a csomagolás nem újrahasználható, de igazolható annak újrahasznosításra történt átadása, a termékdíj 85 százaléka levonhatóvá válik.
A fentiek alapján az újrahasználható csomagolások esetében az adózó mindaddig nem fizet termékdíjat, míg azok kereskedelmi forgásban vannak. Amit az újrahasználható csomagolás kivonásra kerül a forgalomból, és igazoltan megtörténik az újrahasznosításra történő átadása, a kötelezett az eredeti termékdíjnak még mindig csak 15 %-át kell hogy kifizesse rá.
Bérgyártók esetében megfordult termékdíj szabályozás
2009. január 1-től bérgyártásnál a bérgyártató, azaz a megrendelő a termékdíj kötelezett.
Emellett a jogszabály megengedi a bérgyártónak a termékdíj fizetési kötelezettség átvállalását.
De mit is tekinthetünk bérgyártásnak? Tisztázzuk!
Bérgyártásnak minősül az, ha a gyártás megrendelője ingyen biztosítja a bérgyártás elvégzéséhez szükséges anyagokat, és a bérgyártást a gyártó ellenszolgáltatás fejében elvégzi.
Vagyis csak az tekinthető bérgyártásnak, amely közben a termékhez nem kerül hozzáadott anyag, csak az kerül felhasználásra, amelyet a bérgyártató rendelkezésre bocsátott.
A termékdíj átvállalás alapesetei és újdonságai
A termékdíj átvállalásának lehetősége továbbra is megmarad. Termékdíjat belföldi vállalkozó vállalhat át, amely csomagolóeszközt gyárt, vagy forgalmaz.
A továbbforgalmazói kötelezettség viszont ezután sem vállalható át számlán.
Új lehetőségek a szerződéses átvállalás esetén van, ha az nem bérgyártáshoz kötődik.
Első jó hír, hogy az exportra termelő vállalkozások számára, hogy a korábbi átvállalási mentesség feltételeként meghatározott 100%-os közösségi értékesítés mértéke 60%-ra csökkent.
Ugyancsak könnyítő újdonság, hogy a kereskedelmi csomagolás kapcsán felmerülő „E2” termékdíjat a továbbforgalmazó első vevője átvállalhatja, ha az az első belföldi forgalombahozótól vagy az importőrtől is átvállalta a termékdíj kötelezettséget.
Ezen átvállalások megtételéhez szükséges a jogszabály által megfogalmazott pontos szövegek feltüntetése a számlákon. Amennyiben az nem megfelelő tartalmú, vagy hiányzik, az átvállalás nem valósul meg.
Termékdíj kötelezettség keletkezésének időpontja
Korábbi évek gyakorlatát kiegészítve a jogalkotó lehetőséget ad arra, hogy 2009-től a termékdíj kötelezett vállalkozás a termékdíjat, az alá tartozó termék beszerzésekor fizesse meg.
Ezen módszer alkalmazásához a tárgyévet megelőző december 20-ig nyilatkozatot kell beadnia a vállalkozásnak a VPOP felé.
Előírás továbbá, hogy a termékdíj köteles termékekről december 31-i állapotnak megfelelően készletet kell felvenni, és január 20-ig meg kell fizetni az azokra eső termékdíjat.
A lehetőség a vállalkozások számára, miután a törvénymódosítás 20090101-től lépett hatályba, csak a 2010-es adóévre alkalmazható először.
Az adózó által választott termékdíj kötelezettség időpont számításának módszere év közben nem változtatható meg.
Csökkenő termékdíj bevallás és adminisztráció
Azon vállalkozások, amelyek az újrahasznosítható csomagolásra vonatkozóan korábban havi és negyedéves rendszerességre kötelezett termékdíj bevallók voltak, 2009-től éves bevallást tesznek.
Termékdíj mentesség=de minimis támogatás
A Kt. törvény 12§ és 12/A része pontosítja, hogy a „E1” és „E2” termékdíj alóli mentesség által meg nem fizetett termékdíj csekély összegű, de minimis támogatásnak minősül, azaz arra figyelemmel kel lenni más adók tekintetében. Ezen esetben a csekély összegű támogatás adókedvezmény formájában jelenik meg a vállalkozásnál.
Ezen de minimis támogatás összege évente nem lehet nagyobb, mint 65000 EUR, illetve feltétel, hogy a tárgyévet megelőző korábbi 2 évben nem kapott 200 000 EUR összegnél nagyobb támogatást a vállalkozás.
Ennek alátámasztásaként a vállalkozásnak nyilatkozatot kell adnia, továbbá arról is, hogy „nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak” tekinthető-e, tekintettel arra, hogy akkor a kapott támogatás az ő esetében nem minősül de minimis támogatásnak.
Vámhatósági tájékoztatás
A VPOP feladata, hogy a vállalkozás számára megadja a megfelelő tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az milyen támogatásra/adókedvezményre jogosult.
A vonatkozó EK rendelet leírja, hogy a VPOP tájékoztatónak előzetesen és írásban kell megtörténnie. Az adókedvezmény feltétele továbbra is az adózó megfelelő tartalmú nyilatkozata
Abban az esetben, ha az adózó a VPOP tájékoztatójára nem reagál, nem nyilatkozik, elesik a lehetséges termékdíj adókedvezményektől, amelyet az egyébként előírt feltételek teljesülése esetén sem kérhet utólag.
Ide kattintva on-line ajánlatot kérhet könyvelő irodánktól!
- Termékdíj alapismeretek
Filed under: Termékdíj