Pótszabadság
Könyvelő irodánk jelen írása a pótszabadságról szól. Írásunkból megtudhatja, hogy kiknek, milyen munkakörökben, milyen mértékben jár a pótszabadság.
Pótszabadságnak tekintendő minden olyan szabadnap, amely az életkor által meghatározható rendes szabadságon fölül jár.
Fontos, hogy egyszerre több jogcímen is lehetőség van a pótszabadság igénybevételére egy adott személy esetében.
Gyermeknevelők pótszabadsága
A gyermek szülei közül az egyik esetében pótszabadság igényelhető, amennyiben a kiskorú kora nem haladta meg a 16. évet.
Első alkalommal a szülés évében vehető igénybe ezen pótszabadság.
A pótszabadság mértéke
egy gyermek esetében 2 nap/év,
két gyermek után 4 nap/év,
kettőnél több gyermek esetében 7 nap/év.
Bármelyik szülő számára akkor adható ki ezen pótszabadság, ha az leadja munkáltatójának a másik szülő munkáltatójától hozott igazolást, miszerint ő a másik foglalkoztatónál nem veszi igénybe ugyanezen pótszabadságot.
Vak foglalkoztatott pótszabadsága
A vak munkavállaló állapotára való tekintettel a Munka Törvénykönyve 5 munkanapnyi pótszabadságot állapít meg.
Egészségre ártalmas közegben dolgozó pótszabadsága
Amennyiben a munkavállalót a napi munkavégzés során állandó jelleggel föld alatt tartózkodik, vagy ionizáló sugárzásnak naponta 3 órára kitéve dolgozik, részére évente 5 munkanapnyi pótszabadság jár.
Fiatalkorúak pótszabadsága
Fiatal munkavállalónak tekintett az a személy, aki munkát végez, és még nem töltötte be 18. életévét.
A fiatal munkavállaló részére évente 5 munkanapnyi pótszabadság jár, amely utoljára a dolgozó 18. évében vehető igénybe.
Kollektív szerződésben szereplő pótszabadságok
A kollektív szerződések keretében lehetőség van arra, is, hogy adott munkavállaló a Munka Törvénykönyvében nem említett jogcímeken, vagy azon jogcímeken, de emelt mértékben kapjon pótszabadságot. Lényegében lehetőség van új pótszabadság fajták létrehozására, azokra vonatkozó szabályok rögzítésére.
Szabadság arányosított kiadása
Az rendes szabadságok, és pótszabadságok éves keretmennyiségben kerülnek megadásra. Ebből következően, amennyiben a munkavállaló évközben kezd dolgozni adott munkáltatónál, akkor számára a december 31ig hátralévő időszakra eső naptári nap arányában számított fizetett szabadság jár.
Vagyis, ha adott belépő dolgozónak 30 nap éves rendes szabadság jár, és május 18-én veszi fel a munkát, akkor neki 18,73 munkanapnyi fizetett rendes szabadság jár, s miután minden számított fél szabadnap egésznek számít, részére ténylegesen 19 munkanapnak megfelelő szabadnap adandó ki.