Pénztár záróegyenleg előírások 2009-től
2009. január 1-től megváltozott a házipénztárban tartható készpénzállomány szabályozása, ezáltal a pénztár záróegyenlegre vonatkozó előírások. Miután ezen módosítás minden vállalkozás mindennapi életét meghatározza, erősen ajánlott könyvelői írásunk elolvasása.
Jelen szabályozás 2009. március 10-i kihirdetéssel megváltozott. A havi szinten átlagolt napi készpénz záróegyenleg összege maximum a 2008. évi teljes bevétel 2%-a lehet (korábban ez 1,2% volt), amelynek összege, ha kisebb mint 500 eFt, akkor a vállalkozásra vonatkozó egyenleghatár azzal azonos összegű.
A házipénztár záróegyenlegének szabályozásának jogi háttere
Korábban a vállalkozások maguk dönthettek a pénztárban tartott készpénz napi záróegyenlegének maximumáról, amely feletti részt bankszámlára helyezték adott esetben.
Miután a Számviteli törvény 14. paragrafusának 9-10 pontjai kifejezett előírást tartalmaznak a készpénzkészlet maximumára vonatkozóan, ezért 2009. január -től folyamatos kontroll alatt kell tartani a napi záróegyenlegeket.
A házipénztár maximális átlagolt napi záróegyenleg összeghatára
A vállalkozások átlagolt pénztár záróegyenlegének összeghatára maximum 500 E Ft, illetve a megelőző üzleti év összes bevételének 1,2 százaléka.
Akkor, ha a vállalkozás tavalyi összes árbevételének 1,2 %-a, több mint 500 E Ft, akkor a százalékos módon számított érték lesz az elfogadott maximum havi szinten átlagolt napi záró pénztáregyenleg.
Abban az esetben, ha a tavalyi összes bevétel 1,2 százaléka kisebb érték, mint 500 E Ft, akkor a maximum havi átlagolt pénztári napi záróegyenleg 500 E Ft lehet.
Olyan esetben, ha jogelőd nélkül alapított vállalkozásról van szó, az alapítás évében, és az után követőben az 500 E Ft az elfogadott havi átlagolt napi pénztár záróegyenleg.
A leírtakból egyenesen következik, hogy azon vállalkozásoknak, amelyeknek 41.666.666 Ft alatt volt a tavalyi összes bevételük, 2009-ben maximum átlagolt napi pénztár záróegyenlege 500 E Ft lehet.
Az átlagolt pénztáregyenleg meghatározása
A fentiekben leírt havi átlagolt pénztár záróegyenleget úgy kell kiszámítani, hogy a hónap napjainak napi pénztár záróegyenlegeit össze kell adni, és osztani a hónap napjainak számával. Az egyenleg számításnál a hétvégi, ünnep- és munkaszüneti napokat is figyelembe kell venni.
Nézzük ezt a gyakorlatban!
Tegyük fel, hogy vállalkozásunk 1-én 650 E Ft értékben árut értékesít, amelyet készpénzben rendeznek felé. A vállalkozás ebből az összegből befizetett 550 eFt összeget 28-án a bankszámlára. Példánkban 30 napos hónappal számoltunk. Ennek tükrében a vállalkozás havi átlagolt napi pénztár záróegyenlege 595 E Ft.
Számítás: ((650000 Ft*27)+(100000*3))/30=((17550000 Ft)+(300000 Ft))/30=595000 Ft
Amennyiben a fenti példában szereplő vállalkozás tavaly 41.666.666 Ft alatti összes bevételt ért el, vagy jogelőd nélküli, az erre az esetre a Számviteli törvény alapján meghatározott 500 E Ft havi átlagolt pénztári záróegyenleget túllépte, így bírságolható.
A fenti példa esetében, ha a vállalkozás az 550 eftos banki befizetést 10-én megtette volna, a havi átlagolt napi pénztár záróegyenlege 265 E Ft lett volna, és nem lehet bírságolni.
Számítás: ((650000 Ft*9)+(100000*21))/30=((5850000 Ft)+(2100000 Ft))/30=265000 Ft
A záró-állományra vonatkozó előírások figyelmen kívül hagyásának szankciója
Amennyiben a vállalkozás nem tartja be a rá vonatkozó havi átlagolt napi pénztár záróegyenlegre vonatkozó előírást, 500 eftos mulasztási bírsággal sújtható.
A bírság összege nem függ össze százalékosan, a Számviteli törvény által a vállalkozásra meghatározott pénztár záróállomány túllépésének mértékétől.
A házipénztár-állomány és a készpénzforgalom szigorítása
2009-től a készpénzforgalom korlátozásra került (maximált összeg 250 eFt) olyan üzletfelek között, amelyek közül mindkettő kötelezett bankszámla vezetésére. (Korábbi könyvelői hírlevelünkben erről már bővebben szóltunk. Kattintson ide, ha nem olvasta!).
Az említett intézkedés egybecseng azon törekvéssel, hogy a jogalkotók megpróbálják banki útra terelni a vállalkozások közötti pénzforgalmat, hisz abban az esetben, ha a társaságok utalással rendezik fizetési kötelezettségük, várhatóan a pénztár záróegyenleg sem fog olyan nagy mértékben problémát jelenteni számukra.