Adósávok, adójóváírás
Könyvelő irodánk jelen írása az SZJA változások közül, a 2009-től érvényes adótábla, és adójóváírás rendszerének ismertetésével foglalkozik.
Adótábla, adójóváírás
Lényegében az adójóváírás, és az adósávok változatlanok maradtak.
2009-es adósávok
0-1700 E Ft között 18%
1700 e Ft felett 36% a személyi jövedelemadó kulcsa.
Az adójóváírásról
Az adójóváírás jogosultsági hónaponként maximum 11340 Ft jár, a bérjövedelem 18 százalékával számolva. Azon hónapokban jogosult az adózó adójóváírásra, amelyben bérjövedelemben részesült.
Amennyiben az adózó több helyről kap bérjövedelmet adott hónapban, az éritett időszak csak egyszer jogosít adójóváírásra, vagyis éves szinten maximum tizenkét havi adójóváírás vehető igénybe.
A kedvezményt a jogosult nyilatkozata alapján addig lehet igénybe venni az szja előleg számításnál, amíg az adózó jövedelem el nem éri a jogosultsági határ.
A teljes adójóváírás éves 1250 E Ft összjövedelemig vehető igénybe, 1250 eFt-2762 E Ft között pedig fokozatosan csökkenő mértékben.
A hangsúly az összjövedelmen van, mert abba minden kapott adóköteles jövedelem beleszámít, így az összes megszerezett önálló és nem önálló tevékenységből származó, továbbá egyéb jövedelem is.
Figyelni kell arra, hogy az összjövedelem részét képezi a külföldről származó önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelem is, ha azt a valamilyen kettős adóztatást elkerülő egyezmény nem zárja ki.
Vagyis elfordulhat, hogy valaki csak minimálbért keres minden hónapban, de szert tett például egy kétmilliós osztalékra, akkor ezen adózónak nem jár adójóváírás az érintett évben.
A külföldön szerezett jövedelem megfizetett adójának beszámítása a következőképpen került szabályozásra.
Először is vizsgálni kell, hogy a Magyarország és az érintett külföldi ország között van-e kettős adóztatást elkerülő egyezmény. Amennyiben nincs a következők szerint kell eljárni.
A külföldön szerzett jövedelmet, és annak megfizetett adóját forintosítani kell, ehhez az MNB aktuális napi deviza árfolyamát kell használni. Ezután az adózó esetében meg kell határozni az összes adóköteles jövedelmet, és ki kell számítani klasszikus módon annak adóját. Miután az adózó külföldi jövedelme után már egyszer adózott, az ott megfizetett adó 90%-a levonható, de ez a levonás értékben nem haladhatja meg a külföldről származó jövedelem itthoni átlagos adókulccsal számolt adójának összegét.
A nyugdíj továbbra is az összevont jövedelem része maradt, de a rá eső adót nem kell megfizetni.
Ez azt jelenti, hogy az adóalap megállapításánál figyelembe kell venni, de az így kijött adó összegéből a rá eső adót le kell vonni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amely adózó nyugdíjjal együtt éves 1700 eftnál nagyobb adóköteles jövedelemre tesz szert, annak ezen előírás miatt magasabb sávban adózik jövedelmének egy része, miután a nyugdíjbeszámítás a többi jövedelmet magasabb sáv felé tolja.