MOBILKÖNYVELŐK

Könyvelő irodánkat gyakran keresik meg az ügyfelek, hogy hogyan szabályozza a Munka Törvénykönyve a rendes szabadságot. Erről szól könyvelői tájékoztatónk.

Mi az a rendes szabadság?

Rendes szabadság az hosszabb pihenőidő, amelyhez a munkavállalónak alanyi joga van.
Ezen megállapításból következik, hogy rendes szabadságról csak munkaviszony kapcsán beszélhetünk, egy társas vállalkozás tagja esetében nem értelmezhető fogalom.

Mi a rendes szabadság feltétele?

Egyetlen feltétel, hogy az abban részesülő munkaviszonyban álljon.

Miből áll a rendes szabadság?

A rendes szabadság alap-, és pótszabadságból áll.
Az alapszabadság mértékét a munkavállaló kora, míg a pótszabadság mennyiségét annak körülményei határozzák meg (pl. kiskorú gyermek után éves +2 nap pótszabadság jár).

Az alapszabadság mértéke

Az alapszabadság minimuma évi húsz munkanap.
A minimum szabadság a munkavállaló kora alapján tovább nő adott munkanappal, amelyek a következők:
25. életévétől +1 munkanap,
28. életévtől +2 munkanap,
31. életévtől +3 munkanap,
33. életévtől +4 munkanap,
35. életévtől +5 munkanap,
37. életévtől +6 munkanap,
39. életévtől +7 munkanap,
41. életévtől +8 munkanap,
43. életévtől +9 munkanap,
45. életévtől +10 munkanap.

Milyen időszakra nem jár szabadság?

Olyan időszakra tekintettel nem jár szabadság, amely alatt nem történik munkavégzés.
Vannak viszont kivételes időszakok, amelyek a következők:
- a keresőképtelenséggel járó betegség időszakára,
- a szülési szabadság időszakára,
- GYES, GYED, gyermek ápolására kapott fizetés nélküli szabadság 1. évére,
- 30 napot nem meghaladó fizetés nélküli szabadság időszakára,
- tartalékos katonai szolgálat időszakára,
- távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetést érintő időszak.

Részmunkaidőre, másodállásra, mellékfoglalkozásra vonatkozó különlegességek

A munkavállalók között az alapján, hogy hány óra a munkaideje, nem lehet különbséget tenni. Ebből következik, hogy a részmunkaidős dolgozót ugyanolyan mértékű szabadság illeti meg, mint teljes munkaidős társát.

A két foglalkoztatás közötti különbség a szabadnapra kapott fizetés különbségében mutatkozik meg.
Különleges helyzetet szül az, hogy egy adott munkavállalónak nemcsak főállása, hanem másodállása is lehet. Fontos, hogy a dolgozót nemcsak a főállás, hanem a mellékállás után is megilleti a szabadság. Ilyen esetben a dolgozónak az egyes munkaviszonyokban eltérő mennyiségű szabadnap jár.

Megemlítendő, hogy a dolgozó köteles a feladatát abban a munkaviszonyban ellátni, amely esetében szabadság már nem jár neki, még abban az esetben is, ha a másik munkaviszonyában még rendes szabadságát töltené.

Ide kattintva on-line ajánlatot kérhet könyvelő irodánktól!