Munkaidővel kapcsolatos alapismeretek
A munkaidővel kapcsolatban több fogalmat tisztázni kell, mert azok összefüggnek, és összességében adják meg a konkrét munkaidővel kapcsolatos kérdésekre a választ.
Következő könyvelői összegfoglalónk ebben segít.
Mit tekintünk teljes munkaidőnek?
Alapszabály szerint a teljes munkaidőn napi 8 órát, illetve heti 40 órát értünk.
Bizonyos törvény adta lehetőségek, illetve kollektív szerződések alapján a munkaviszonyban lévő felek ennél rövidebb, de akár hosszabb időre is megállapíthatják a teljes munkaidőt.
Azon munkavállalóknál, akik készenléti jellegű munkakört töltenek be, vagy a munkaadó, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója, a napi munkaórák száma lehet akár 12 órányi is, de a heti munkaórák száma ekkor sem haladhatja meg a 60 órát.
Fontos előírás, hogy a 18. évét még be nem töltött munkavállalók teljes munkaideje maximum 8 óra lehet.
Mit szabályoz a Munkarend?
A munkarendben kerül meghatározásra a munkaidő kezdetének, befejezésének időpontja, a munkaidő beosztása, a pihenőidő igénybevételének lehetősége.
Amennyiben a munkavégzést nem szabályozza kollektív szerződés, akkor a munkarendet a munkaadó határozhatja meg.
Nagyon körültekintően kell eljárni abban az esetben, ha a munkavállaló megszakítás nélküli munkarendben dolgozik. Megszakítás nélküli munkarendről akkor beszélhetünk, ha a munkaadó tevékenysége napi szinten legfeljebb 6 órát, illetve éves szinten kizárólag technikai ok miatt szünetel, továbbá a munkáltató társadalom számára közszükségletet ellátó tevékenységet folytat, s más munkarenddel ezen feladat nem látható. Amennyiben a munkakör jellege, annak feladati okot adnak, elrendelhető a megszakítás nélküli munkarend.
Hogyan alakítható ki a munkaidő beosztása?
A munkaidőre leginkább a munka jellege, továbbá az egészségügyi és biztonsági szempontok vannak hatással.
A munkarendet a munkavállalóval a munkavégzést megelőzően legalább egy héttel közölni kell, kivéve, hogyha a kollektív szerződés másként rendelkezik.
Amennyiben a munkaadó tevékenysége indokolja, akkor a rendes munkanapokra egyenlőtlenül is elosztható a munkaidőkeret. Fontos viszont, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás nem adható ki a következő munkavállalóknak: terhes nő, kisgyermekes anyjának (amennyiben 1 évesnél fiatalabbnak gyermeke), továbbá a gyermekét egyedül nevelő apának.
Alapszabály, hogy a napi munkaidő nem lehet rövidebb 4 óránál, kivéve, ha a részmunkaidős foglalkoztatásban állapodtak meg a munkafelek.
A munkaadónak figyelemmel kell lennie a munkavégzés alatt felmerülő egészségügyi ártalmakra, veszélyre, így a munkarendet ahhoz igazodóan kell kialakítania.
A munkaidő nem haladhatja meg a következő mértéket:
a normál foglalkoztatásban lévő munkavállaló esetében napi 12, heti 48 órát,
a készenléti jellegű munkakörben lévő munkavállaló esetében napi 24, illetve heti 72 órát.
A készenléti idő nem haladhatja meg a munkaidőkeret egynegyedét.
Mi az a munkaidőkeret?
Lehetőség van arra is, hogy a munkarendet, és ezen belül a munkaidő beosztást legfeljebb háromhavi (12 heti) munkaidőkeretben határozzák meg.
Amennyiben a munkafelek között kollektív szerződés van, akkor a munkaidőkeret időszaka legfeljebb 6 hónapot (26 hétet) is felölelhet.
Azoknál a munkáknál, amelyeknél jellemző a többműszakos munkarend, továbbá az idényszerű munkavégzés, kollektív szerződés esetén legfeljebb éves (52 heti) munkaidőkeret is megállapítható.
Kiemelten fontos, hogy fiatal munkavállalónál esetén maximum 1 hetes munkaidőkerettel lehet számolni.
A munkaidőkerettel kapcsolatos fontos információkat (kezdő és befejező időpont) a munkaadónak munkavállaló felé írásban kell jeleznie.
Lényeges és fontos, hogy a munkaidőkeret számításánál figyelmen kívül kell hagyni a távolléti díjra eső időt, továbbá bármely keresőképtelenség időszakát is, de lehetőség van arra, hogy az ezen időszakokra eső napokat a munkavállalóra vonatkozó napi munkaidő mértékével veszi figyelembe a munkaadó.