Társasági adót és különadót érintő változások
A vállalkozások számára ismerősen cseng a társasági adó, és a különadó fogalma.
Vajon tisztában vannak ezen adónemekkel kapcsolatos kedvezményekkel, változásokkal, és kihasználják azokat?
Olvassa el könyvelő irodánk írását, fontos részleteket tudhat meg!
Kedvezményes adókulcs 50 millió forint adóalapig
2008-tól 50 millió forint adóalapig 10%-os, kedvezményes adómértékkel adózhat a vállalkozás.
Az afeletti rész továbbra is 16%-al adózik.
Ezen kedvezménynek erős feltételei vannak, azok a vállalkozások alkalmazhatják a kedvezményes adókulcsot amelyek:
a, nem vesz igénybe az adóévben társaságiadó-kedvezményt,
b, legalább egy fő az átlagos állományi létszáma,
c, az adóalap a tárgyévben, és azt megelőző évben legalább eléri a nyereségalap minimumot
d, az adóévben megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének
e, az adóévben legalább a minimálbér kétszeresének adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos létszámának szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot
Tudni kell, hogy a kedvezményes adóalap alá eső összeg 6%-át, amennyiben a vállalkozás a kedvezményes adókulcs használata mellett dönt, lekötött tartalékként el el kell különíteni az adózott eredményből a saját tőkén belül, amely negatívan befolyásolja a maximálisan felvehető osztalék összegét.
Mindemellett a szóban forgó 6%-os lekötött tartalékot a lekötést követő négy évben fel kell használni beruházásra, munkanélküli felvételére, vagy pénzintézet felé fennálló hitel törlesztésére.
A kedvezményes kulcs használatával nyert adó de minimis támogatásnak minősül, amely befolyásolja a vállalkozás általános áfalevonási lehetőségét, annak arányában, hogy az áfás értékesítése hogyan viszonyul a támogatásként elszámolt összeghez.
Tehát meggondolandó a kedvezmény használata, esetileg kell mérlegelni a használhatóságát.
Növekedő fejlesztési tartalékképzési korlát
A fejlesztési tartalék képzés korlátja 2008. január 1-től az adózás előtti eredmény 50%-a, maximum 500 millió forint, tehát jelentős adókedvezmény-növedekésről beszélhetünk.
A fejlesztési tartalék lényege, hogy a beszerzett tárgyi eszköz összegével, a fejlesztési tartalék képzésével azonnal csökkentheti a vállalkozás az korrigált adózás előtti eredményét, vagyis az adóalapját, de érintett eszköz értékcsökkenésével az adóalap későbbiekben már nem csökkenthető. (Előrehozott értékcsökkenés valósul meg, financiális segítséget adhat).
A fejlesztési tartalék összege lekötött tartalékként elkülönítésre kerül a saját tőkén belül, vagyis csökkenti a felvehető maximális osztalékot.
A képzett fejlesztési tartalékot a képzés évét követő negyedik évig fel kell használni, amennyiben nem teljesül ez az elvárás, a fejlesztési tartalékot jegybanki kamat kétszeresével kell visszafizetni.
Nyereségminimum alóli mentesség
Nyereségminimum került bevezetésre a vállalkozások adóelkerülő magatartásának gátjaként.
Bizonyos esetekben mentesség jár. Ilyen eset, ha az adózó tárgy adóévben vagy azt megelőző évben árbevételének 15%-át kitevő elemi kárban részesült, mentesül a nyereségminimumra vonatkozó előírások alól.
Különadó feltöltési kötelezettség
Különadó értékhatár nélküli feltöltése utoljára 2007-ben volt aktuális. 2008-tól a társasági adóhoz hasonlóan azon vállalkozásoknak, akik tárgyévet megelőző évben nem érték el az 50 millió forint árbevételt, nem kell majd december 20-ig feltölteniük éves szintre különadójukat.