Társadalombiztosítás változásai 2008-ban
Sok változáson esett át 2008-ra a társadalombiztosítás rendszere.
Ugyan ennek hatásai már jó ideje tapasztalják a vállalkozások, de könyvelő irodánk úgy érezte fontos lenne egy összefoglaló tájékoztatást készíteni a témáról.
Átcsoportosított munkáltatói és munkavállalói társadalombiztosítási járulékok
A munkáltató járulék terhei 2008-ban nem nőttek, de az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékok mértékei változtak, egymást kiegyenlítve.
Munkáltató nyugdíjjárulék összesen 2007ben: 21%, 2008ban:24%
Munkáltató egészségbiztosítási járulék összesen 2007ben: 8%, 2008ban: 5%
EBJ+NYBJ összesen mindkét éveben:29%
Az egészségbiztosítási járulék továbbra is pénzbeli és természetbeli részből tevődik össze.
A munkáltatói egészségbiztosítási 5%-os járulék 1% pénzbeli, és 4% természetbeli járulékból áll.
A munkavállalói nyugdíjjárulék mértéke 1%-kal nő, a munkavállalói egészségbiztosítási járulék mértéke azonban 1%-kal csökkent, így a nettó bér ezen változás következményeként nem módosult.
Munkavállaló nyugdíjjárulék összesen 2007ben: 8,5%, 2008ban: 9,5%
Munkáltató egészségbiztosítási járulék összesen 2007ben:7%, 2008ban:6%
EBJ+NYBJ összesen mindkét éveben: 15,5%
A nyugdíjbiztosítási járulék ugyancsak pénzbeli és természetbeli formában került kivetésre.
A munkavállalói egészségbiztosítási 6%-os járulék 2% pénzbeli, és 4% természetbeli járulékból áll.
Nyugdíjjárulék-fizetési felső határ
Fontos határ, a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ, amelynek egy naptári napra jutó összeg 2008. évben 19.500 forint, 2007-ben ez 18.490 forint volt (így 2008-ban évi 6.748.850 forintra emelkedett a járulékplafon).
Ellenőrzött jogviszonyok
A járulékokat nem fizetők rossz időszak elé néznek.
A minimális járulék kötelezettség összege a mindenkori minimálbér 9%-a. Ezen járulék csak azon személyeknél fizethető, akik nem állnak valamilyen biztosítási jogviszonyban.
Az említett 9%-os minimum járulék bizonyos esetekben átvállalható: egyházi személyeknél, bányászati keresetkiegészítésben részesülőknél, rokkantsági segélyben részesülőknél, bentlakásos intézményben elhelyezetteknél, tanulóknál, hallgatóknál, fogvatartottaknál.
2007. december 31-vel lejárt azon időszak mikor adott, biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező magánszemélyt csak figyelmeztették biztosítása rendezésére.
2008. január 1-jétől az APEH vizsgálja a járulék-ellenőrzések keretén belül azt, ha valaki – az OEP jelzése alapján - jogosulatlanul vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást.
Korábban is voltak társadalombiztosítási járulékfizetésre irányuló ellenőrzései az APEH-nak. Bizonyos adatok szerint 2007-ben mintegy 100000 db, amelyből fakadóan 12, 5 milliárd forint járulék-különbözetet került megállapításra.
A járulékellenőrzéseknél az adóhatóság külön figyelt a biztosítási jogviszonyok előírásszerű megállapítására, az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítésére, valamint a fekete foglalkoztatás feltárására.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2007-ben 740 ezer értesítést küldött ki a jogviszonnyal szerinte nem rendelkezők felé, valamint adategyeztetést folytatott a bejelentésre kötelezett szervekkel, intézményekkel, foglalkoztatókkal.
Az 2008-as év elején még több mint 1 millió ember jogviszonya volt tisztázatlan. Az ellenőrzések megkezdése óta mintegy 600 ezer ember jogviszonya rendeződött az OEP rendszerében. Majdnem 400 ezer ember esetében azonban továbbra is rendezetlen a jogviszony, bár ennek száma folyamatosan csökken.
Fontos tudni, hogy 2008. január 1-től jogviszony hiányának esetén az OEP átadja a jogviszonnyal nem rendelkező beteg adatait az APEH-nak.
Ilyen esetben az állami adóhatóság az egészségbiztosítási szervtől érkező adatokat egyezteti a saját nyilvántartása szerinti adatokkal. Ha a saját adatai alapján megállapítja, hogy a magánszemély jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, erről a tényről az egészségbiztosítási szervet értesíti. Amennyiben az APEH saját adatai szerint is a magánszemély jogosulatlanul vette igénybe az egészségügyi szolgáltatást, úgy a járulékfizetési kötelezettségét az adóhatóság megvizsgálja.
Abban az esetben, ha kiderül, hogy a magánszemély alkalmazottként lenne jogosult a szolgáltatásra, a járulékfizetési kötelezettséget az APEH a munkáltató részére állapítja meg, míg egyéb esetekben – ha nem alkalmazott, hanem például egyéni vállalkozó, vagy alkalmi munkavállaló - a járulékfizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli.
Amennyiben a nem rendezett jogviszonyt 2007. december 31-ig rendezték az érintett vagy annak foglalkoztatója, akkor a visszamenőleges jogkövetkezmények alól felmentést adott a törvény (elmaradt járulék, bírság, késedelmi pótlék). Amennyiben a 2008. január 1-től teszi meg a rendezést a jogkövetkezmények fennállnak. Vagyis a járulékrendezés moratóriuma tavalyi év december 31-vel végett ért.
Az elmaradt járulék adóként beszedhető, tehát inkasszálható, letiltható, végrehajtható.
Két kötelezteti helyzett tisztázódott végre 2008-ra.
2008-tól az osztalékfizetést terhelő EHO mértékét a kifizetés évében aktuális érték dönti el, vagyis jövőre bármely évben képződött osztalék, csak 2008-as év EHO % levonásával vehető fel. Ez sok kérdést tisztáz végre, tekintettel arra, hogy visszatérő kérdés volt korábban milyen mértékű EHO terheli az osztalékot.
2008-tól mindegy, hogy a bérbeadásból származó jövedelmet a magánszemély kifizetőtől, vagy egy másik magánszemélytől kapja, mindkét esetben automatikus a 14%-os EHO levonási kötelezettség, ha annak más alapja is fennáll. Továbbra is jelentősséggel bír a bérbeadó EHO levonásra vonatkozó nyilatkozata, amelyet elévülésig meg kell őrizni.
Minimálbér és bérminimum
2008. január 1-től a minimálbér 69 000 Ft-ra emelkedett, ami magával vonja a befizetendő járulékok arányos növekedését is. Így a minimálbér után januártól kezdődően havonta 32 655 forintot kell összesen befizetni. A minimálbér alulról követi az évvégi infláció mértékét.
A szakképzett alkalmazottak garantált bérminimuma is változott. Akiknek nincs még meg a legalább kétéves gyakorlati idejük, azoknak 82 800 Ft-ra; a két év, vagy ennél több gyakorlati idővel rendelkezőknek pedig 86 300 forintra emelkedik a bruttó havi munkabérminimuma (ami szintén hat a járulékbefizetési kötelezettségre). A bérminimum nem választható, s nem alternatívája a minimálbérnek, hanem a feltételek fennálltakor azt kötelezően meg kell adni.
Továbbra is érvényben maradt a járulékalap minimum, amely a minimálbér kétszerese, azaz 138000 Ft. Ezt ajánlatos járulékalapnak tekintetniük a főállású egyéni vállalkozóknak, társas vállalkozók tagjainak, amennyiben nincs máshol heti 36 órát meghaladó foglalkoztatásuk, vagy nem nappali tagozatos főiskolai hallgatók.
Korkedvezményes nyugdíj
A korkedvezményes nyugdíj “aranykora” 20071231-vel lejárt.
A korkedvezményes nyugdíjasok jól teszik, ha 2008-ban már folyamatosan figyelik jövedelmeiket.
Korkedvezményes nyugdíj mellett, amennyiben a minimálbér összegénél kevesebb jövedelmet szerez a nyugdíjas, továbbra is folyósítják majd számára a nyugdíjat is.
Éves szinten, amikor a nyugdíj nélkül számított jövedelem eléri a minimálbér tizenkétszeresét, attól az időponttól a nyugdíj folyósítását szüneteltetni fogják. Ezt minden érintettnek magának kell majd jeleznie.
20071231-ig megállapított nyugdíjakra a fentiek nem érvényesülnek.