Behajthatatlan követelés
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján az adóévben a követelésre elszámolt értékvesztés összegével az adózás előtti eredményt meg kell növelni. Tehát az értékvesztés elszámolása csak az adózás előtti eredményt rontja, amelyet a társasági adó nem ismer el automatikusan, így az adóalapnál azt visszakorrigálja annak összegével.
Akkor, ha ezen értékvesztett követelésnek egy része, vagy egésze eleget tesz a Számviteli törvény 3. § (4) bekezdésének 10. pontja a)-g) alpontjaiban foglalt feltételeknek, akkor azt behajthatatlanná lehet minősíteni. Ebben az esetben a behajthatatlan követelés összege a Társasági adótörvény 7. § (1) bekezdésének n) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkentő tétel, így az adóalap-csökkentő tételként megengedi elszámolni.
Fontos, hogy a behajthatatlanságot igazolni kell, tehát dokumentummal kell rendelkezni annak jogosságáról, elismertségéről, és a behajtásért tett próbálkozásokról. Behajthatatlan az a követelés, amelyet éven túl, többszöri felszólításra sem fizettek meg, továbbá annak behajtására irányuló tettek költsége nem arányos a követelés összegével, illetve annak hatása erősen megkérdőjelezhető.
[PM Jövedelemadók főosztálya 10900/2007. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 3302489803/2007. alapján]